Visszerek és érbetegségek

A phlebológia az orvostudomány azon ága – az érsebészet területén belül – amely az érrendszer betegségeivel foglalkozik.
Szinonímái: varikózus véna, varikozitás, varices.
A vénás szelepek megfeszülése majd elernyedése következtében alakul ki, ami miatt a vér visszajut és vénába és ott marad. A vénák emiatt túltöltődnek, tekervényessé válnak és kitágulnak, majd a vér folyékony része a vénafalon keresztül a szövetbe távozik. Az alsó lábszár ennek okán elnehezül, feldagad és fáj.

Ha szeretne többet megtudni a véna és keringési rendszer anatómiájáról (felépítéséről) és fiziológiájáról (funkciójáról), akkor

Vénák – A láb érrendszere

Egy felnőtt ember testében 4-5 liter vér található. Ennek legnagyobb része – 85%-a – éppen a vénákban.

Keringési rendszer

A vérérrendszer elsődleges feladata a vérkeringés fenntartása a szervezetünkben. Artériákból és vénákból áll.
Az artériák olyan vérerek, amelyek a szívből indulnak és szervezetünk minden részébe vért szállítanak. Az artériás vérben oxigén található, amely elengedhetetlen az életben maradáshoz.
A vénák a a testünk legtávolabbi részeiből indulnak – a szövetekből és szervekből az összes „elhasználódott vér“ (amelyben csökkent az oxigéntartalom és megtelt széndioxiddal) – a szív irányában haladva elsőként a tüdőből vesz fel újra oxigént, végül visszatér a szívbe és az artériák segítségével az egész ciklus újraindul.
Az artériákban a vér a pumpaként funkcionáló szív segítségével áramlik – a szívból a periféria irányába… A vénákban a vér ellentétesen folyik, a szövetekből a szív irányába. Emiatt rendkívül erős gravitációs erőkkel kell megküzdenie, ami különösen jellemzi a lábak vénáit. Az embernél az – evolúciós – függőleges testtartásából kifolyólag fejlett a vénás vér normális áramlásához szükséges mechanizmus: a vénabillentyűk és az alsó lábszár izmai – az izompumpa.

Kirurgija vena - Proširene vene i bolesti vena - Lege Artis 001

Mi a véna funkciója?

A vér az artériák segítségével távozik a szövet sejtjeibe, ahol táplálja azokat. A vénák a perifériából hozzák vissza a vért a szívbe. A vénás vér tele van széndioxiddal és a szövetek anyagcsere folyamatából származó lebomló termékekkel; ez a vénák segítségével a tüdőbe kerül vissza tisztításra.
A láb esetében megkülönböztetünk mélyvénákat és felületes vénákat.
A vér kb. 2%-a a felületes vénákban, a többi a mélyvénákban áramlik.
A mélyvénák mélyen a láb izmai között találhatók a felületes vénáktól egy hártyával elválasztva – az izmokat beborító kötőszövettel. A mélyvénák funkciója a vénás vér szállítása a lábakban – ezek felelnek a vénás vér hemodinamikájáért, hiszen a vénás vér több, mint 90%-át éppen a mélyvénák szállítják.

Az ember függőleges testtartásának evolúciós fejlődése során a vénákban olyan különleges szerkezetek alakultak ki, amik nincsenek az artériákban, ezek az ún. vénabillenytűk.
A vénabillentyűknek két zseb alakja van, amik a vénák belső oldalán találhatók és félig áteresztő szelepként működnek. Ez azt jelenti, hogy amikor a billentyűk nyitva vannak, csak egy irányban engedik folyni a vért – a szív irányában. A zárt billentyűk megakadályozzák, hogy a vér a vénákban visszaáramoljon a lábakba.
Gyaloglásnál, futásnál vagy más aktivitásoknál az alsó lábszár izmai megfeszülnek és nyomják a mélyvénákat – ilyenkor nyílnak ki a vénabillentyűk és irányítják a vért a szív felé. Ellenkező esetben – amikor ülünk, állunk és egyáltalán inaktívak vagyunk, az izmok ernyedtek, a billentyűk zárva vannak és megakadályozzák a vér visszajutását a lábakba.
A vénabillentyűk és az alsó lábszár izmainak együttes működését izompumpának hívjuk.
A felületes vénák közvetlenül a bőr alatti zsírszövetben helyezkednek el, ahol nincsenek izmok. Szerepük a vénás vér szállításában a lábakban jelentéktelen; ezek gyűjtik össze a vért a perifériából, amelyek teli vannak széndioxiddal és az anyagcseréből származó lebomló termékekkel. Továbbá ezek teszik lehetővé, hogy az utóbbi anyagok távozzanak a szervezetből. Ezt a fajta vért veszik fel a felületes vénák, amit később a mélyvénák szállítanak a szívbe, majd a tüdőbe, ahol minden egyes kilélegzéssel távozik testünkből a széndioxid.
Communicans (perforans, összekötő) vénák – “közepes kaliberű” vénák, amelyek összekötik a mély és a felületes érmedreket.

Kiváltó okok

  • a vénabillentyűk veleszületett gyengesége – genetikai hajlam
  • a statika zavara – a talp boltozatának süllyedése
  • túlsúly
  • hosszan tartó állás és ülés
  • a testmozgás hiánya
  • kor
  • nem – hormonális állapot, terhesség, orális fogamzásgátlók
  • korábbi trombózis vagy véna trauma (másodlagos varikozitás)


A kialakulás okai és mechanizmusa

Az elsődleges varikozitás leggyakoribb kiváltó oka a genetikai hajlam – a vénabillentyűk veleszületett gyengesége. Mindazonáltal ehhez hozzájárul az életforma, a túlsúly, a tartós állás és ülés, valamint a testmozgás hiánya.
A nőknél au érbetegséget elősegíti még a terhesség, a hormonális helyzet és a magassarkú cipők viselése is.
Ami szintén kivételesen hozzájárul a betegség fejlődéséhez, az a statika zavara: a talp hosszanti boltozatának fokozatos süllyedése, ami általában fel sem tűnik. Az Achilles-ín nem áll többé 90 fokban, hanem befelé; a lábbelin látható a talpazat belső oldalának kopása. Ilyen módon a vénabillentyűk megfeszülnek a láb belső oldalán. Amikor a billentyűk elernyednek, a vér a gravitáció hatásának köszönhetően elkezd visszafolyni. Amennyiben a billlentyű kicsi, megnyílnak a hajszálerek; amennyiben “fő” billentyű – lágyéki, ún. értorkolat – akkor a nagy vénák nyílnak meg. Ekkor válnak szélessé, kanyargóssá és láthatóvá. Vagy ha belesüllyednek a megpuhult izmokba és kötőszövetbe – a lábszár nehez, dagadt és felpuffadt lesz.
A folyamat a túlysúlyos embereknél sokkal gyorsabb és intenzívebb.

Tünetek

  • nehéz, fájó, eldagadt lábszár
  • fáradt lábak
  • görcs a lábszárban, főként éjszaka
  • száraz, vékony, atrófiás bőr; a hiperpigmentáció sötét foltjai
  • a bőr viszketése és pirossága

A betegségek klasszifikációja – CEAP

0. szint – nincsen látható vagy tapintható jele a vénás betegségnek
1. szint – teleangiectasiák (apró, pókhálószerű vénák) vagy hálós vénák (“hajszálerek”)
2. szint – varicosus vénák (“zsákszerű”, “kiszélesedett”)
3. szint – ödéma (feldagadt láb), de nincs bőrelváltozás
4. szint – bõrelváltozások: pigmentáció, ekcéma, lipodermatosclerosis – sötét, megkeményedett bőr
5. szint – bőrelváltozások + gyógyult vénás fekély
6. szint – bőrelváltozások + aktív vénás fekély

Kapcsolódó szolgáltatások

Osobe koje su posjetile ovu stranicu također su pokazale interes za ove usluge:

Visszerek és érbetegségek - DiagnosztikaVisszerek és érbetegségek – Diagnosztika
Visszerek és érbetegségek - Endovénás technikákVisszerek és érbetegségek – Endovénás technikák
Visszerek és érbetegségek - UGFSVisszerek és érbetegségek – UGFS